Új bejegyzés Frissítés

2021.01.18. 12:37 Vendeg

Jo az oldal. Vendég 2008.04.24 10:31 „Ez a legény olyan forma, Mintha bivaly borjú volna, Nem is asszony csinálta, Bivaly szarta kinjába, S ha kihajtják a mezőre, Messze hallik a bőgése. Három Kislány a réten Virág van a kezében Nem kell nékem a virág Csak az aki csókot ád. Még azt mondja a retek Hogy én sokat szeretek Nem jól mondja a retek Mer én egyet szeretek. Nacsak nacsak legények Jaj de lassan veritek Odamegyek segítek Mindjárt jobban veritek. Fehér fuszulykavirág Gyere rózsám napvilág Hadd üljek az öledbe Hogy nézzek a szemedbe. Vagy két hete vagy három Eveszett a gúnárom Gúnáromnak a jegye A lába közt fekete A földvári csorgó víz Olyan édes mint a míz Énis ittam belőle Szerelmes lettem tőle Ez a kicsi szegelet, Megér háromezeret. Táncoltassál meg ingemet, Mer én néked megfizetek, Vagy pénzben, vagy gabonában Vagy egy éjjel benn az ágyban. Az én szemem olyan kerek, Ahányat lát, annyit szeret, De a szívem olyan igaz, Ezer közül egyet választ. Magos fán terem a fiszek, Én a legénynek nem hiszek, Százszor esküszik napjába, Mást ölel minden órába. A szeretőm a tavalyi Megint akar udvarolni De én meg nem bolondultam Hogy szeressem kit meguntam Az az ügyes magyar gyerek, Aki sohase kesereg. Túl a vízen, egy faluba, Szeret engem egy viola, Violának minden ága, Szeret engem mindahánya. Túl a vízen Túlvilágon, Füge terem minden ágon, Fügét szedtem, de nem ettem, A babámé nem lehettem, Az én rózsám fürjmadár, Selyemkeszkenőbe jár, Ahogy megyen az utcán, Rózsa nyílik a nyomán, Lapi, lapi csere lapi, Gyere rózsám hozzám lakni, Hogyha nem jössz hozzám lakni, Száradj el mint a falapi. Szállj le kakas a kapuról, Igyál vizet a lapuról, Mer a Szamos befagyott, A szeretőm elhagyott. Úgy szeretek játszódni, Mint a réce fürödni, Míg a réce a vízbe, Én a babám ölébe. Aki itten most ugrik, Egész éjjel aluszik, Ezt a kicsit kiteszem, Hazamegyek lefekszem. Addig élek, amíg élek, Amíg bennem zeng a lélek, Zeng a lélek, zeng a szó, Zeng a szerelemajtó. Ez a legény úgy néz ki, Kéne neki valami, De én biza nem adok, Inkább szűzön maradok. Voltam leány, vagyok is, Adok csókot, kapok is, Ez a legény olyan vót, Egyet kapott, majd meghótt. Ez a legény úgy járja Hét faluba nincs párja Ez a legény olyan szép Mint egy három lábú szék  Ez a tánc a legényeké, nem a házas embereké Nézd a Karcsi csizmája, bokáig ér a szára Ez a...ki van állva A nagy szája ki van tátva Az én lábam kijárja Ha a padló kiállja Ez a...ügyes legény csak egy kicsit gügye szegény Ez a ... így meg úgy a gatyája tiszta húgy Háromágú diófa Ez a legény pipogya Piros alma gömbölyű Ez a legény gyönyörű Járjad...ne hibázz, Mert minket a hideg ráz Ez a...olyan fürge Mint egy háromlábú ürge Magas fán a rigófészek Ez a ... mindig részeg Ez a...jaj, jaj, jaj Puha, mint a teavaj. Gyerünk...,üssed jobban Képzeld azt, a...ott van.”

2020.05.25. 18:18 Réka

Jó az oldal! Réka 2007.10.14 11:10 „Mezőségi csujogatások: A menyasszony gyöngyöt fűz Ég a szeme, mint a tűz Ha az enyém úgy égne Száz aranyat megérne Előre hát, előre Lássuk mi lesz belőle Kitörjük a nyakunkat Úgyse hagyjuk magunkat Hát te legény, mit gondoltál Mikor ide kiállottál Kiállottál, de kiért A régi szeretődért Elveszett a pincelakat Jaj, de vén szeretőm akadt Alig várom az ördögöt Hogy vigye el a vén dögöt Aki minket nem állhat Egye meg a búbánat Ha nem múlik haragja Törje ki a nyavalya A lány olyan, mint a virág Mikor legszebb, leszakítják De, ha gonosz kéz töri le Boldogtalan lesz örökre Egy szem búza, egy szem rozs Megérkeztünk éppen most A szerencse szép virág De nem termi minden ág Mert azt ritka ág termi Boldog, aki megleli Fehér az akácfa virág Irigy ránk az egész világ A sok irigy hadd ugasson Csak az Isten el ne hagyjon Ha igazán nem járod Száradjon el a lábod Ez a lábom ez, ez, ez Jobban járja, mint emez Szép a tavasz, szép a nyár Szép aki előttem jár Mer' aki előttem jár Még az éjjel vélem hál. Aki nem tud táncolni Menjen haza aludni Lám én tudok táncolni Itt maradok mulatni Olyan furcsa kedvem van 9 deci bennem van Palatkai templom előtt Három ágú diófa nőtt Három ágán hat levele Titok a szeretőm neve Palatkai templom előtt Megfogadtam Isten előtt Hogy nem tartok több szeretőt Csak minden ujjamra kettőt Ez a kislány gyöngyöt fűz Ég a szeme, mint a tűz Ha az enyém így égne Barna legény szeretne Palatkai csorgóvíz Olyan édes, mint a méz Aki iszik belőle Vágyik a szerelemre Én is ittam belőle Szerelmes lettem tőle Édes kicsi kerekem Fordulj egyet előttem Csak a szemed szeretem Csak a szemed, csak a szád Többet ér, mint a fajtád Húzzad édes muzsikásom Majd én néked megszolgálom Vagy aratok, vagy kapálok Vagy az éjjel veled hálok Húzzad, cigány, húzzad jobban Táncolni való kedvem van Kitáncolom a kedvemet Mind eliszom a pénzemet Addig élek, amíg élek Amíg bennem zeng a lélek Zeng a lélek, zeng a szó Zeng a szerelem adó Hate, hate, hate-ha Muzsikál a száraz fa Muzsikál a száraz fája De szépen szól a nótája Csillag gyúl a hegytetőn Hamis az én szeretőm Ha hamis is legyen is Az vagyok én magam is   Kitüntetést nem kaphatok, mert falusi asszony vagyok, én dolgozni nem is tudok, régiséggel próbálkozok. Ez az igaz magyar tánc, ebbe forog minden ránc. Ez az utca gidres-gödres, ezen jár a magyar gőzes. Én vagyok a tüzelője, barnalegény szeretője. Barna legény, nem cigány, szeretem is igazán. Túl a vizen van egy vályú, abból iszik háromszáz juh. Én vagyok a víz mérője, barna legény szeretője. ”

2014.05.25. 10:55 Szekely Polika

Jaj Istenem de szep dolog ,   Egyutt jarja a sok bolond.

2014.05.25. 10:51 Szekely Polika

Piros szoknya pipipi , Van alatta valami..:)) 2007.10.14 11:10 „Mezőségi csujogatások: A menyasszony gyöngyöt fűz Ég a szeme, mint a tűz Ha az enyém úgy égne Száz aranyat megérne Előre hát, előre Lássuk mi lesz belőle Kitörjük a nyakunkat Úgyse hagyjuk magunkat Hát te legény, mit gondoltál Mikor ide kiállottál Kiállottál, de kiért A régi szeretődért Elveszett a pincelakat Jaj, de vén szeretőm akadt Alig várom az ördögöt Hogy vigye el a vén dögöt Aki minket nem állhat Egye meg a búbánat Ha nem múlik haragja Törje ki a nyavalya A lány olyan, mint a virág Mikor legszebb, leszakítják De, ha gonosz kéz töri le Boldogtalan lesz örökre Egy szem búza, egy szem rozs Megérkeztünk éppen most A szerencse szép virág De nem termi minden ág Mert azt ritka ág termi Boldog, aki megleli Fehér az akácfa virág Irigy ránk az egész világ A sok irigy hadd ugasson Csak az Isten el ne hagyjon Ha igazán nem járod Száradjon el a lábod Ez a lábom ez, ez, ez Jobban járja, mint emez Szép a tavasz, szép a nyár Szép aki előttem jár Mer' aki előttem jár Még az éjjel vélem hál. Aki nem tud táncolni Menjen haza aludni Lám én tudok táncolni Itt maradok mulatni Olyan furcsa kedvem van 9 deci bennem van Palatkai templom előtt Három ágú diófa nőtt Három ágán hat levele Titok a szeretőm neve Palatkai templom előtt Megfogadtam Isten előtt Hogy nem tartok több szeretőt Csak minden ujjamra kettőt Ez a kislány gyöngyöt fűz Ég a szeme, mint a tűz Ha az enyém így égne Barna legény szeretne Palatkai csorgóvíz Olyan édes, mint a méz Aki iszik belőle Vágyik a szerelemre Én is ittam belőle Szerelmes lettem tőle Édes kicsi kerekem Fordulj egyet előttem Csak a szemed szeretem Csak a szemed, csak a szád Többet ér, mint a fajtád Húzzad édes muzsikásom Majd én néked megszolgálom Vagy aratok, vagy kapálok Vagy az éjjel veled hálok Húzzad, cigány, húzzad jobban Táncolni való kedvem van Kitáncolom a kedvemet Mind eliszom a pénzemet Addig élek, amíg élek Amíg bennem zeng a lélek Zeng a lélek, zeng a szó Zeng a szerelem adó Hate, hate, hate-ha Muzsikál a száraz fa Muzsikál a száraz fája De szépen szól a nótája Csillag gyúl a hegytetőn Hamis az én szeretőm Ha hamis is legyen is Az vagyok én magam is   Kitüntetést nem kaphatok, mert falusi asszony vagyok, én dolgozni nem is tudok, régiséggel próbálkozok. Ez az igaz magyar tánc, ebbe forog minden ránc. Ez az utca gidres-gödres, ezen jár a magyar gőzes. Én vagyok a tüzelője, barnalegény szeretője. Barna legény, nem cigány, szeretem is igazán. Túl a vizen van egy vályú, abból iszik háromszáz juh. Én vagyok a víz mérője, barna legény szeretője. ”

2013.05.22. 21:37 Béres Eszter

:) Ezeket nem találtam de úgy tudom mezőségi csujogatások:   Komám uram görögdinnye  Bárcsak alám höngörödne Komám uram káposztája Tövig édes a torzsája   Még azt mondja a rigó Hogy a legény egy sem jó Rosszul tudja a rigó Mer a legény igen jó   Gyere rózsám a kertembe Lássuk mi van a pendelybe Se nem róka sem nem nyúl Bolond aki oda nyúl   A legénynek jár a keze A leánynak legyen esze Akár milyen feszes nadrág Szép asszonynak letaszítják 2007.10.14 11:10 „Mezőségi csujogatások: A menyasszony gyöngyöt fűz Ég a szeme, mint a tűz Ha az enyém úgy égne Száz aranyat megérne Előre hát, előre Lássuk mi lesz belőle Kitörjük a nyakunkat Úgyse hagyjuk magunkat Hát te legény, mit gondoltál Mikor ide kiállottál Kiállottál, de kiért A régi szeretődért Elveszett a pincelakat Jaj, de vén szeretőm akadt Alig várom az ördögöt Hogy vigye el a vén dögöt Aki minket nem állhat Egye meg a búbánat Ha nem múlik haragja Törje ki a nyavalya A lány olyan, mint a virág Mikor legszebb, leszakítják De, ha gonosz kéz töri le Boldogtalan lesz örökre Egy szem búza, egy szem rozs Megérkeztünk éppen most A szerencse szép virág De nem termi minden ág Mert azt ritka ág termi Boldog, aki megleli Fehér az akácfa virág Irigy ránk az egész világ A sok irigy hadd ugasson Csak az Isten el ne hagyjon Ha igazán nem járod Száradjon el a lábod Ez a lábom ez, ez, ez Jobban járja, mint emez Szép a tavasz, szép a nyár Szép aki előttem jár Mer' aki előttem jár Még az éjjel vélem hál. Aki nem tud táncolni Menjen haza aludni Lám én tudok táncolni Itt maradok mulatni Olyan furcsa kedvem van 9 deci bennem van Palatkai templom előtt Három ágú diófa nőtt Három ágán hat levele Titok a szeretőm neve Palatkai templom előtt Megfogadtam Isten előtt Hogy nem tartok több szeretőt Csak minden ujjamra kettőt Ez a kislány gyöngyöt fűz Ég a szeme, mint a tűz Ha az enyém így égne Barna legény szeretne Palatkai csorgóvíz Olyan édes, mint a méz Aki iszik belőle Vágyik a szerelemre Én is ittam belőle Szerelmes lettem tőle Édes kicsi kerekem Fordulj egyet előttem Csak a szemed szeretem Csak a szemed, csak a szád Többet ér, mint a fajtád Húzzad édes muzsikásom Majd én néked megszolgálom Vagy aratok, vagy kapálok Vagy az éjjel veled hálok Húzzad, cigány, húzzad jobban Táncolni való kedvem van Kitáncolom a kedvemet Mind eliszom a pénzemet Addig élek, amíg élek Amíg bennem zeng a lélek Zeng a lélek, zeng a szó Zeng a szerelem adó Hate, hate, hate-ha Muzsikál a száraz fa Muzsikál a száraz fája De szépen szól a nótája Csillag gyúl a hegytetőn Hamis az én szeretőm Ha hamis is legyen is Az vagyok én magam is   Kitüntetést nem kaphatok, mert falusi asszony vagyok, én dolgozni nem is tudok, régiséggel próbálkozok. Ez az igaz magyar tánc, ebbe forog minden ránc. Ez az utca gidres-gödres, ezen jár a magyar gőzes. Én vagyok a tüzelője, barnalegény szeretője. Barna legény, nem cigány, szeretem is igazán. Túl a vizen van egy vályú, abból iszik háromszáz juh. Én vagyok a víz mérője, barna legény szeretője. ”

2010.12.09. 17:15 Regina

Gyere ki, Kata, megharap a kutya! ||: Elkapja a gatyámat, lereped a rojtja.:|| Hej, Éva, Éva, megérett a szilva! ||: Kettő-három van rajta, terítve az alja.:||   Erre gyere, erre, tudja fene, merre! ||: Ördög bújjon beléje, egye meg a fene!:|| Adott Isten szekeret, Szekeremnek kereket, ||: Üvegemnek feneket, Abból iszom eleget.:|| A doktor is azt mondta, Bort igyam én, ne vizet, Mert a vízben béka van, Életemnek vége van. Bort iszom én, nem vizet, Ez vidámít engemet. Adjon Isten minden jót, Diófából koporsót, Boszorkánynak lapátot, Vak koldusnak kabátot, Vén asszonynak meszelőt, Énnekem hű szeretőt. Bort iszom én nem vizet, Mer az engem nem illet. Vizet igyék már a ló, Mer az a lónak való. De vizet igyék már a ló Mer az a lónak való. Ój andocsi Dönöge Hömbölödj a gödörbe. Sárga kolompér leves Engem bizony ne nevess. Mer ha jengem nevető, Megtudja ja szeretőm. Az karádi hegytetőn Integet a szeretőm. Fehér kendőt lobogtat, Engem oda csalogat. Ne csalogass engemet Mer’ én oda nem megyek. Hármat tojott a fekete kánya, engem szeret a kend barna lánya. ||: Kikityenbe, kukutyomba, gyere rózsám a kocsimba.:|| Nem ülök én a kend kocsijába, nem kell nékem a kend barnalánya. ||: Kikityenbe, kukutyomba, gyere rózsám a kocsimba.:|| Akármilyen szegény legény vagyok, a kend lánya szeretője vagyok. ||: Kukutyin mellett, ha jártam, a rózsámmal, vele háltam.:||

2010.12.07. 09:29 Regina

Kocsikala=karikázó (somogyi), Sebes-Tisza lányoknak Csillagos magos ég, ha beborul kiderül, Arra jár a kis angyalom kikerül. Kerülhetsz már kis angyalom örökre, Szerelmeiddel meg vagyok elégedve. Ezt a kis barna lányt még akkor megszerettem, Mikor vele legelőször beszéltem, Megszerettem a gyönyörű szép szaváért Homlokára rágöndörödött hajáért. Azért jöttem ide karikázni, Ha ja babám itt találna lenni. Keze lába ki találna törni, Én meg jobban ki fognám tekerni. Fekete bárson ragyog a szoknyámon, Barna legény hijába jársz utánom, A hajadat hijába fésülöd föl, Már énnékem barna legény úgysem köll. Mit ér annak a legénynek élete, Kinek mindig nadrágzsebbe a keze, Nem meri a lányokat megölelni, Mer azt hiszi, hogy a fene megeszi.

2010.04.07. 15:21 Regina

KÜKÜLLŐ – MENTI: Piros,piros papiros, Szép a leány, ha piros. Ha nem piros, színtelen, Mint az alma éretlen. Szoríts, szoríts engemet, Én is foglak tégedet. Szólíts engem tégednek, Én is téged éngemnek. A bokrétám csillagzik, A szeretőm haragszik. Mennél jobban haragszik, Annál jobban csillagzik. Még azt mondod te csipás, Hogy engem nem szeret más. Szeret engem még más is, Náladnál szebb virág is. Szállj le kakas a kapuról, Igyál vizet a lapuról. Mer a Tisza befagyott, A szeretőm elhagyott. Túl a hegyen érik a zab, Szeretnélek, de nem szabad. Szeretnélek, de nem lehet, Szeretőd van, attól félek.

2010.04.07. 15:19 Regina

széki: Ez a tánc a legényeké, Nem a házas embereké! Járd ki, lábam, járd ki most, Nem parancsol senki most! Ez a legény úgy járja, Összeakad a lába. Ez a legény olyan szép, Mint egy háromlábú szék! Hosszú szárú tulipán, Engem a szerelem bánt. Ha szerelem nem volna, Semmi bajom se volna! Égig érő laboda, Nem termettem dologra. Termettem én a táncra, Szemem kacsingatásra! Házunk előtt jégverem, Benne van a szerelem. Kinyitani nem merem, Kirepül a szerelem. Volt szeretőm tizenhárom, Mind elhagyott még a nyáron. Volt szeretőm tizenhat is, De jó volna most egy vak is! Jaj Istenem, de megvertél, Hogy két szeretőt rendeltél. Az egyiket nem szeretem, A másik nem szeret engem! Gyere velem a ház mögé, Nézzünk egymás szeme közé. Gyere velem a kenderbe, Nézzük, mi van a pendelybe! Karikára legények, Huszárosan verjétek! Jövök, én is segítek, Mindjárt jobban veritek! Ez a lábam, ez, ez, ez, Jobban járja, mint emez! Úgy szeretem a táncot, Mint a cigány a fánkot!

2010.04.07. 15:16 Regina

széki: Hosszú szárú tulipán, Engem a szerelem bánt. Ha szerelem nem volna, Semmi bajom se volna! Égig érő laboda, Nem termettem dologra. Termettem én a táncra, Szemem kacsingatásra! Házunk előtt jégverem, Benne van a szerelem. Kinyitani nem merem, Kirepül a szerelem. Volt szeretőm tizenhárom, Mind elhagyott még a nyáron. Volt szeretőm tizenhat is, De jó volna most egy vak is! Jaj Istenem, de megvertél, Hogy két szeretőt rendeltél. Az egyiket nem szeretem, A másik nem szeret engem! Gyere velem a ház mögé, Nézzünk egymás szeme közé. Gyere velem a kenderbe, Nézzük, mi van a pendelybe! Karikára legények, Huszárosan verjétek! Jövök, én is segítek, Mindjárt jobban veritek! bonchidai: Bonchidai menyecskék, Ugrálnak, mint a kecskék! Szeretőjük mindig más, Az uruk csak ráadás! Bonchidai hegytetőn Integet a szeretőm, Fehér kendőt lobogtat, Azzal engem csalogat. Bonchidai legények, Szilvaízes lepények! Bonchidai leányok, Göndör szőrű bárányok! Bonchidai sűrű berek, Nem terem az többet meggyet, Nem terem az más virágot, Ibolyát és gyöngyvirágot! Bonchidai sűrű berek, Ott terem az ügyes gyerek, Én is onnan ugrottam ki, A nyavalya tört volna ki! Bonchidai magas torony, Beleakadt az ostorom, Gyere, babám, akaszd ki, A nyavalya törjön ki! Bonchidai híd alatt, Leány a legény alatt, Azért feküdt alája, Viszketett a szoknyája. Bonchidai legények, Mind ügyesek szegények, Csak az a hiba bennük, Félre kacsint a szemük! Bonchidai legények, Zöld kalapot viselnek, Házasodni nem mernek, Félnek, megszegényednek. Bonchidai legények, Mind ügyesek, mind szépek, Csak az a bajuk nekik, Nem kell leány őnekik! Bonchidai leányok, Pohárbeli virágok, Legények, ha akarják, Kalapjukba hervasszák. lőrinczrévi: Lőrinczrévi szegfűszál, Jaj de szépen kinyíltál, Téged csókolni nem kár, Míg a nap az égen jár! Megesküdtem Isten előtt, Lőrinczrévi templom előtt, Hogy nem tartok több szeretőt, Csak minden ujjamra kettőt. palatkai: Palatkai templom előtt Háromágú diófa nőtt, Három ágán hat levele, Titok a szeretőm neve! Palatkai csorgó víz, Olyan édes, mint a míz, Én is ittam belőle, Szerelmes lettem tőle. mezőségi: Ez a tánc a legényeké, Nem a házas embereké! Szűrő, szita, tejeslábas, Álljon félre, aki házas! Kicsi nékem ez a csűr, Kirepülök, mint egy fürj. Ez a leány, Franciska, Forog, mint a karika! Járd ki, lábam, járd ki most, Nem parancsol senki most! Ez a lábam, ez, ez, ez, Jobban járja, mint emez! Úgy szeretem a táncot, Mint a cigány a fánkot! Kláris bimbó kihajtott, A szeretőm elhagyott! Jaj, Istenem, de szép dolog, A sok bolond együtt forog! Ez a legény úgy járja, Összeakad a lába. Ez a legény olyan szép, Mint egy háromlábú szék! Olyan furcsa kedvem van, Kilenc deci bennem van! Azt gondoltam, amíg élek, Mindig víg napokat élek. Ide nézz a figurára, Ne az anyád szoknyájára! A te lábad fűzfavessző, Tekeredik mind a kettő. Helyet, helyet nekünk is, Ha kicsinyek vagyunk is! Járjad, Balázs, ne hibázz, Mert minket a hideg ráz! Ez a Gábor úgy járja, Hét határba nincs párja! Fenn a fán a rigófészek, Ez az András mindig részeg. Ez a Sándor, jaj, jaj, jaj, Puha, mint a teavaj. Ez a Bence olyan forma, Mintha bikaborjú volna. Kerek az én szoknyám alja, Legény legyen, ki felhajtja! Addig iszok, míg csak bor lesz, Azután a víz is jó lesz. Túl a hegyen érik a zab, Szeretnélek de nem szabad! Ez a kicsi ez a jó, Ez a kedvemre való. Nem titok ha kimondom: Szeretem a galambom. Adjatok egy szalmaszálot, Hogy felgyújtsam a világot! Az én uram kisegér, Minden lyukba belefér! Jaj de szépen néznek minket, Áldja meg az Isten őket! Kérek egy kis távolságot Hadd csináljak bolondságot! Akinek ma kedve nincs, Annak egy csöpp esze sincs! Volt szeretőm tizenhárom. Tíz elhagyott maradt három. Ezeknek a legényeknek, Kell valami szegényeknek! De én bizony nem adok, Inkább leány maradok! Még azt mondja a retek , Hogy én sokat szeretek , Nem jól mondja a retek , Mert én egyet szeretek! Elveszett a pincelakat, Jaj, de jó táncosom akadt! Olyan, mint a gyöngyvirág, Azt sem tudom, hogy hívják! Engem szeress, engem várj, Mer a szívem érted fáj. Engem szeress, ne anyádat, Én csókolom meg a szádat. Még azt mondja a dió, Hogy a legény az mind jó, Nem jól mondja a dió, Mert a legény egy se jó! A menyasszony irul-pirul, Lába közé szorult a nyúl, A nyúlnak az angyalát, Hova dugta a farkát. Három kislány a réten, Virág van a kezében, Nem kell nékem a virág, Csak az, aki csókot ád. A káplán úr azt mondta, Ne járjak a tilosba, Neki is a szája jár, Minden éjjel mással hál. Ablakomba két kis csirke, Egyik kakas, másik jérce. Én eszem a zúzát, máját, Csókolom a babám száját. Gyere rózsám Enyedre, Ott a világ közepe, Ott árulják a rózsát, Csokros szegfűt, violát! Egy szem szilva besztercei, Van szeretőm egy alszegi, De azt tartom én titokba, Hogy a felszegi ne tudja! Úgy szeretem a papot, Veszek neki kalapot, De még jobban a papnét, Veszek neki kanapét. Járd ki, lábam járd ki most, Nem parancsol senki most , Ha parancsol valaki, Ott az ajtó, taszítsd ki! Ezek a szép legények, Nem tudják a legényest. Eltátják a szájukat, Elveszik babájukat! Édesanyám lánya vagyok, Sárgadinnye hajból vagyok. Csókot is csak annak adok, Akinek csak én akarok. De szépen ég ez a gyertya, De szép, barna legény tartja. Hol meggyújtja, hol eloltja, A szívemet szomorítja. Ez a legény szalmakalap, Csókra vár az ablak alatt. Eridj kislány adj neki, Ne egye bú odaki. Én Istenem, halálom, Nem ér engem az álom. Mer¬ az álom nyugalom, S a szerelem fájdalom. Falu végén templom, Bemegyek-e nem tom, Falu végén megint templom, Bemegyek-e megint nem tom! Húzzad cigány hegedűd, A te kezed nem ezüst, Se nem ezüst se nem réz, Csak egy ügyes cigány kéz! Húzzad édes muzsikásom, Mer én néked megszolgálom. Vagy aratok, vagy kaszálok, Vagy az éjjel véled hálok! Volt szeretőm, volt egy pár, Kiért szívem holtig fáj. Volt szeretőm, tizenhat is, De jó lenne most egy vak is! Ide, lábam, ne tova, Ne a másik faluba, Mer¬ a másik faluba, Nincs ilyen jó muzsika. Az én szemem olyan kerek, Ahányat lát annyit szeret. De a szívem olyan igaz, Ezer közül egyet választ. Ez az utca gidres-gödrös, Azon jár a magyar gőzös. Én vagyok a tüzelője, Barna legény szeretője. Ez a kicsi mulatság, Tartana, míg a világ! Három éjjel, három nap, Nem elég a lábamnak. / Kimulatom magamat. Ez a legény olyan volt, Egyszer kapott majd megholt, Ha még egyszer kapott volna, Bizonyosan meghalt volna! Jaj de vidám kedvem van, Három deci bennem van, Ha még három bennem lenne, Még vidámabb kedvem lenne. Volt szeretőm tizenhárom, Tíz elhagyott, maradt három, Kettő megcsalt maradt egy, Az egyet én csalom meg! Rece, rece, recece, Mind megcsaltál az este, Kicsaltál a kenderbe, Ott hagytál egy pendelybe, Húzzad cigány reggelig, Reggelig s egy darabig. Három éjjel három nap, Kimulatom magamat. Isten áldd meg azt a papot, Aki minket összeadott. Soha nem ismertük egymást, Mégis ránk adta az áldást. Szép a tavasz, szép a nyár, Szép, aki párjával jár, Én is az én babámmal, Ki-ki a magáéval. Táncoltasd meg ezt a lányt, Ád az anyja pálinkát, Ez az üveg de fényes, A pálinka de édes. Le az útról, le, le, le, Piros alma levele, Piros alma hasadj meg, Gyere rózsám csókolj meg! Amikor én kicsi voltam, A szilváért majd meghaltam, De mióta nagyobb vagyok, A legényért majd meghalok! Rózsaszín a ruhám, kötőm, Barna legény a szeretőm, Ha barna is nem cigány, Szeret engem igazán! Túlsó soron a mi házunk, Fehér rózsa nyílik nálunk, Ha fehér kell fehért adok, Ha piros kell magam vagyok. Temetőbe kékibolya, Nem leszek szerelmes soha. Láncot veretek szívemre, Megmutatom, bírok vele. A vőlegény íródeák, Nem kell néki lámpavilág. Sötétben is olyat ír, Kilenc hónap múlva sír. Verd meg, Isten, verd meg azt, Kinek szíve nem igaz. Mer az enyém igaz volt, Mégis megcsalatkozott. Három éjjel három nap, Kimulatom magamat, Bárcsak ez az éjszaka, Szent György napig tartana. Kaszás csillag jár az égen, Kaszál a babám a réten, Ha kaszál is én meg gyűjtök, Ott is benne gyönyörködök. Temetőben kék ibolya, Nem leszek szerelmes soha. Láncot veretek szívemre, Megmutatom, bírok vele. Nem kell nékem tanítani, Hogy kell szeretőt tartani, Megtanultam én azt régen, Esztendeje múlt a télen. Ha én aztat tudtam volna, Hogy a szíved kettős volna, Ezereke

2010.04.07. 15:14 Regina

székelyföldi: Ide jöttünk muzsikálni Jó mulatságot csinálni Aki minket nem állhat Egye meg a búbánat Ne fordulj a fal felé Fordulj a farom felé Kicsi vagyok hamis vagyok Azért szeretnek a nagyok Megcsókolná, nem meri, Fél, az anyja megveri! Szeretett a fene soha, Csak meg voltam véled szokva! Ördög vigye a vendéget, Másnak vettem feleséget! Ha elmegyek az erdőre, Más fekszik a lepedőre. Kákatermő sáros patak, Hidd meg rózsám, hogy elhagylak! Kapud előtt mély árok, Többet hozzád nem járok! Húzd ki cigány, ne csak félig, Ne csípd, harapd el a végit! Én Istenem adj estét, Hogy virradjon meg esmét! Uccu kicsi, lóg a csicsi, Nekünk is kell egy-egy kicsi! Hosszú hajad farod éri, Az én szemem azt kiséri!

2010.04.06. 21:00 Regina

Szilagysagi: Szeri hidon hasadas, szerelmes a muzsikas! Nem nott meg a kenderunk, tarka lett a pendelyunk! Kicsi nekem ez a haz, kirugom az oldalat! Szilagysagi szaraz berek, ott terem az igaz gyerek! Szagos ajku rozmaring, hadd izzadjon meg az ing! Igyal kantor igyal pap, holnap nem lesz ilyen nap! Mind azt mondja a retek, hogy en szoket szeretek, de hazudik a retek, mert en barnat szeretek! (szenvedek is eleget!) Nosza rajta legenyek, betyarosan verjetek, itt vagyok en segitek, hogy ha jol nem veritek! Ide labom ne tova, ne az olah faluba, mert az olah faluba, nincs ilyen jo muzsika!

2008.04.24. 10:31

Ez a legény olyan forma, Mintha bivaly borjú volna, Nem is asszony csinálta, Bivaly szarta kinjába, S ha kihajtják a mezőre, Messze hallik a bőgése. Három Kislány a réten Virág van a kezében Nem kell nékem a virág Csak az aki csókot ád. Még azt mondja a retek Hogy én sokat szeretek Nem jól mondja a retek Mer én egyet szeretek. Nacsak nacsak legények Jaj de lassan veritek Odamegyek segítek Mindjárt jobban veritek. Fehér fuszulykavirág Gyere rózsám napvilág Hadd üljek az öledbe Hogy nézzek a szemedbe. Vagy két hete vagy három Eveszett a gúnárom Gúnáromnak a jegye A lába közt fekete A földvári csorgó víz Olyan édes mint a míz Énis ittam belőle Szerelmes lettem tőle Ez a kicsi szegelet, Megér háromezeret. Táncoltassál meg ingemet, Mer én néked megfizetek, Vagy pénzben, vagy gabonában Vagy egy éjjel benn az ágyban. Az én szemem olyan kerek, Ahányat lát, annyit szeret, De a szívem olyan igaz, Ezer közül egyet választ. Magos fán terem a fiszek, Én a legénynek nem hiszek, Százszor esküszik napjába, Mást ölel minden órába. A szeretőm a tavalyi Megint akar udvarolni De én meg nem bolondultam Hogy szeressem kit meguntam Az az ügyes magyar gyerek, Aki sohase kesereg. Túl a vízen, egy faluba, Szeret engem egy viola, Violának minden ága, Szeret engem mindahánya. Túl a vízen Túlvilágon, Füge terem minden ágon, Fügét szedtem, de nem ettem, A babámé nem lehettem, Az én rózsám fürjmadár, Selyemkeszkenőbe jár, Ahogy megyen az utcán, Rózsa nyílik a nyomán, Lapi, lapi csere lapi, Gyere rózsám hozzám lakni, Hogyha nem jössz hozzám lakni, Száradj el mint a falapi. Szállj le kakas a kapuról, Igyál vizet a lapuról, Mer a Szamos befagyott, A szeretőm elhagyott. Úgy szeretek játszódni, Mint a réce fürödni, Míg a réce a vízbe, Én a babám ölébe. Aki itten most ugrik, Egész éjjel aluszik, Ezt a kicsit kiteszem, Hazamegyek lefekszem. Addig élek, amíg élek, Amíg bennem zeng a lélek, Zeng a lélek, zeng a szó, Zeng a szerelemajtó. Ez a legény úgy néz ki, Kéne neki valami, De én biza nem adok, Inkább szűzön maradok. Voltam leány, vagyok is, Adok csókot, kapok is, Ez a legény olyan vót, Egyet kapott, majd meghótt. Ez a legény úgy járja Hét faluba nincs párja Ez a legény olyan szép Mint egy három lábú szék  Ez a tánc a legényeké, nem a házas embereké Nézd a Karcsi csizmája, bokáig ér a szára Ez a...ki van állva A nagy szája ki van tátva Az én lábam kijárja Ha a padló kiállja Ez a...ügyes legény csak egy kicsit gügye szegény Ez a ... így meg úgy a gatyája tiszta húgy Háromágú diófa Ez a legény pipogya Piros alma gömbölyű Ez a legény gyönyörű Járjad...ne hibázz, Mert minket a hideg ráz Ez a...olyan fürge Mint egy háromlábú ürge Magas fán a rigófészek Ez a ... mindig részeg Ez a...jaj, jaj, jaj Puha, mint a teavaj. Gyerünk...,üssed jobban Képzeld azt, a...ott van.

2008.04.07. 14:49

Magyarszovát Debrecenben kidobolták, Hogy a hurkát ne árulják, Mert a lányok igen veszik Mind a lábuk közé teszik   Az egyiknek vékony jutott Mindjárt a bíróhoz futott Bíró uram tégy igazat, Rendelj nekem vastagabbat Húzzad cigány, húzzad jobban, táncolnivaló kedvem van. Úgy kijárnám, ha tudnám, ez az egész nyavalyám. Húzzad cigány, húzzad jobban, táncolnivaló kedvem van. Kitáncolom a lelkemet, mind eliszom a pénzemet. Addig iszom míg csak bor lesz, s azután a víz is jó lesz. Szállj le madár a kapuról, igyál vizet a lapuról. Mert a Tisza befagyott, s a szeretőm elhagyott. Ha elhagyott ő bánja meg, Ki a fene sajnálja meg. Jaj, de magas, kerek domb, volt szeretőm, mint egy gomb. Elmentem a domb alatt, s a szeretőm elhagyott. Azt akarják, ne éljek, veled ne is beszéljek. De én azért csak élek, s ahol lehet, beszélek. Jaj, de sáros ez az út, Volt szeretőm, de megunt. Volt szeretőm, de elhagyott, szebbre vágyott, mint én vagyok. Szebbre vágyott, de nem kapott, még olyat se, mint én vagyok. Ha én aztat tudtam volna, hogy a szíved kettős volna, ezereket adtam volna, mégse szerettelek volna. Szerettelek babám nagyon, mert fekete szemed vagyon, s az enyémhez illik nagyon. Kicsi vagyok, hamis vagyok, azért szeretnek a nagyok. Kicsi vagyok, jó kedvű, csókot adok jó ízűt. Ez az utca gidres-gödrös, azon jár a magyar gőzős. Én vagyok a tüzelője, barna legény szeretője. Kicsi csupor új mázas, ez a legény új házas. Kicsi csupor, cseresznye, ez a lány lett menyecske. A legénynek jár a keze, a leánynak legyen esze. Akármilyen feszes nadrág, szép asszonynak letaszítják. Édes kicsi ügyesem, fordulj egyet előttem. Csak a szemed szeretem. Csak a szemed, csak a szád, többet ér, mint a fajtád. Le az úton le, le, le, piros alma levele. Piros alma hasadj meg, Régi babám csókolj meg. Adj egy csókot én meg mást, ne felejtsük el egymást. Adj egy csókot az orcámra, régi babám utoljára. Szeret engem valaki, de nem mondom meg, hogy ki. Az este is nálam volt, kilenc almát hozott volt. Mind a kilenc piros volt, s a legény is édes volt. Ez az utca tengernyi, szabad rózsát cserélni, sz őkét barnáért adni. Azért ettem dióbelet, hogy az éjjel veled menjek. Szeress rózsám, csak nézd meg kit, mert a szerelem megvakít. Engemet is megvakított, örökre megszomorított. Piros, piros, papiros, szeretnélek, de nem most. Gyere babám, gyere már, Mert a szívem téged vár. Húzzad cigány, ne húzz kettőt, most kaptam egy új szeretőt. Olyan, mint a gyöngyvirág, azt se tudom, hogy hívják. Ahol megyen az utcán, rózsa nyílik az utcán. Ha nem rózsa, viola, szívem vigasztalója. Nincs anyádnak hat libája, csak egy szőrös nagy kutyája. Túl a hegyen érik a zab, szeretnélek, de nem szabad. Szeretnélek, de nem lehet, szeretőd van, attól félek. Nyüszü lányok, ügyes lányok, piros murok után járnak. Úgy járnak a legény után, mint a róka a tyúk után. Anyámasszony, ne búsuljon. Lesz majd, aki mosogasson. Ki a házát kisöpörje, s a sarokba jól belökje. Édesanyám lánya vagyok, sárgadinnye hajból vagyok. Csókot is csak annak adok, akinek csak én akarok. Nem aludtam, csak egy szikrát, eljátszottam az éjszakát. Komámuram görögdinnye, bárcsak reám höngörödne. Komámuram káposztája, tövig édes a torzsája. Kimentem a zöld erd őbe, ráléptem egy venyigére. Venyigéről, venyigére, vágyik szívem a szőkére. A szőkét az Isten adta, s a barnát a víz hajtotta. Kicsi nékem ez a ház, kirúgom az oldalát. Kicsi nékem ez a csűr, kirepülök, mint a fűr. Kiszáradt a bodzafa, Hol hálunk az éjszaka? Ajtó mellett a padon, A te gyenge hasadon. Még azt mondja a rigó, Hogy a legény egy se jó. Nem jól tudja a rigó, Mert a legény igen jó. Édesanyám lánya vagyok, Sárgadinnye hajból vagyok. Csókot is csak annak adok, Akinak csak én akarok. Voltam leány, vagyok es, Adtam csókot adok es. Egyszer kértek, kétszer adtam, Be akarom, hogy megcsaltam. Amikor én kicsi voltam, A szilváért majd meghóttam. De most, mikor nagyobb vagyok, A legényért majd meghalok. Magos dombról hallik a szó, Ott terem a rózsabimbó. Minden ágon kettő-három, Szakajtanék, de sajnálom. Jaj, Istenem, jaj annak, Kinek csókot nem adnak. Bizony nekem adnának, Tizenhatan kínálnak. Gyere rózsám a kenderbe, Lássuk mi van a pendelybe. Se nem róka, se nem nyúl, Bolond, aki odanyúl. Az én rózsám katona, Ragyog rajta a gúnya. De az ősszel leszerel, Hazajön és veszen el. Jaj, Istenem, de megvertél, Hogy két szeretőt rendeltél. Az egyiket nem szeretem, A másik nem szeret engem. Nincs édesebb a nádméznél, nincs huncutabb a legénynél. Este a lányt megcsókolja, Félrefordul, kikacagja. Alig várom szüretet, Szüret után egyebet, Hogy vigyék el nénémet, Néném után ingemet. Húzzad cigány reggelig, Reggelig, s egy darabig, Míg a pendely langallik. Aki rajtunk csodálkozik, Az is közénk kívánkozik. A sok leány csodálkozik, Menyasszonynak kívánkozik. A legénynek jár a keze, A leánynak legyen esze. Hagyjon békét, ne nyugodjék, Jaj, Istenem, mért hágy békét. Akármilyen vénasszony, Férjhez menyen, menyasszony. Gyere velem a kert mellé, Nézd meg, mivel állok elé

2007.10.14. 11:23

Moldvai csángó ihogtatások Böcsületes geluska, hágjon bé e csiporba, Onnat fel az asztalra, zasztalból e torkunkba. Hopp édesem Csíkból jöttem, Három napja, hogy nem ettem, Úgyes ide tánccal jöttem,hí jú, ju-ju-ju! Halgass asszony, ne figurázz, Mer’ az urad megreguláz. S a legénynek pénze legyen, a leánynak esze legyen… Hallod-e te részeges, mikor lész egészséges, Akkor lész egészséges, mikor egy csepp bor sem lesz… Ingem uram úgy szeret, az ablakon kiszöktet, Este-régvel kikerget, az ablakon kiférek, Attól tova nem félek… Én Istenem, add meg úgy, add meg úgy , mint régen vót, Diófából tekenyőt, leveliből legyezőt, S e tövéből bálérkár, tegyünk belé pálinkát… Ez az ember kalapja, uljan, mind e lúd mája, S ez asszonya szelelje, hogy e nyű meg ne lepje… Én Istenem, valaki csak e színbe hína ki, Onnat tovább nem mennék, s emit kérne, azt adnék… Édes kicsi feketém, ha én veled fekhetném, Nem hagynálak anyádér’, s azért a vén bábáér’… Ha így élünk e héten, ingünk, gagyánk nem lészen, Mennyi van es, leszakad, s e csórécska kimarad… Resze-rezse-reszete, min megcsaltál az este, Bécsaltál e kenderbe, s ott hagytál egy pendelybe… Haragszik az édesanyám, mét járok a lyányok után, Ne haragudj, édesanyám, utánad es úgy járt apám… Úgy szeressük menyecskét, mind e rigó cseresnyét… Eljöttünk szekerestől, hogy vigyük el fészkestül.. Kicsi Kati, nagy Kati, hozz egy kanna vizet ki, Hozok es, adok es, mingyárt meghalok es… Ha öreg es az ember, úgy es szereti a jót, Mert a kecske, ha vén es, úgyes szeretei a sót… Szép e virág, ha veres, csúf ez asszony, részeges, Szép e virág, ha fehér, csúf az asszony , ha kevély.. Szép a lián ideig, huszonöt esztendeig, Ha z’ideje haladja, akkor világ bolondja… Apró gyió, mogyoró, szépen fütyül e rigó, Még szebben es fütyülne, ha Erzsike itt lenne… Felhágtam a kemencére, leégett e szoknyán szélje, Kerüld meg a kemencét, s csókold meg a menyecskét… László Anti kakasa, felhágott e kapura, Mind azt kukurikulja, asszony menjen oda, S az asszonya megleste, s e puskával lelőtte… Csak elig, csak elig, tőlünk így es kitelik… Jaj, e torkom min hevül, met e kancsó nem kerül, Ha e kancsó kerülne, z’én torkom nem hevülne. S ez én torkom sem rozsdás, az es megissza, min más… Most sírj, liány, most búsulj, válasz meg e jányoktúl, Mind e levél ez ágtúl… Új a csipor, új mázas, Györgyi Illés új házas… Sem arattunk, se nem fontunk, úgyes egy szekérrel hoztunk… Azért jöttek uljan későn, hogy bémaradt vót e véső… Ide azért jöttetek, hogy nem vót mit egyetek, Idejöttök, hozzatok, oda menünk, adjatok… Jöjj ide, jöjj ide, hagy üljek ez ölödbe, S oda es nem sokáig, csak huszonnégy óráig, S ez e huszonnégy óra, oljan , mint egy fél óra… Eladom e ludamat, kivigadom magamat… Keresztanya kendeje, fel van vetve e kertre, Keresztapa őrizze, hogy e szél el ne vigye… Keresztanya tanított, lába közé szorított, Menné jobban szorított, annál jobban tabított… Keresztanya bújába, bújjék bé e burjánba, Keresztapa utána, hogy ne legyen magára… Komám asszony csürkéje, felhágott ez ülőre, Komám uram megleste, s e puskával lelőtte… Uljan ittas, boros vagyok, haza mennék, nem találok, S e, ki tudja, az se mondja, hova van e hazám útja… Csiki csipor gyorsan főz, új menyecske gatyát sző, Gondolkozik feléje, hol e galamb belőle, Elrepült ez erdőbe, immá elmehetsz vele… Itt e mámó beteg vót, feldörgölték, s jobban vót, Kelj fel mámó, kürtölnek, nem kelhetek gyötörnek… Itt e mámó jó vonyí, felkerpázza e menyit, De e menye sem genge, bélüki e gödörbe… Ne menj el te, ne hagyj el, háljunk kette ez éjjel, Ha ez éjjen ketten hálunk, z’ágyból mindent lehányunk… Ez az ember akkora, mind e túrós putyina, Hogy ne legyen akkora, ha nem dolgozott soha… Csipkebokor virágozik, ez az ember bogárodzik… Ez az ember dur-dur-dur, ha megrúgom, felfordul, Béfordul e bokorba, igenyesen pokolba, Pokolba is legbelül, csipke hordani elöl… Ez az ember klézsei, megnőttek e fülei… Ez az ember túrót árul, lkas e gagyája hátul, Kilikadt e bugyogója, leesett e jó dugója… Miljen feteke cigán, s miljen fehér túrót csán… Szegény ember szekere, letörött e tengelye, Menjen haza, csánja meg, z’asszonyát szeresse meg… S az ökör e szarvával, e az ember e párjával… Patladzsika kóróstól, itt vagyok én urastól, Patladzsika kórótlan, mások vannak uratlan… Ez a lián lián lesz, míg e világ világ lesz, Szereteje legén lesz, míg e világ világ lesz… Ez a legén legén lesz, míg e világ viág lesz, Szereteje lián lesz, míg e világ világ lesz… Kinek mocskos e térgye, az nem jöhet fülkébe, Kinek mocskos e lába, az nem jöhet nuntába… Én Istenem láss csudát, z’asszony tarcsa e bubát, Hadd el tarcsa e bubát, ha szerette az urát… Kinek vagyon bubája, hosszú e lábújjkája, Kinek nincsen bubája, kurta e lábújjkája… Kinek ez a csonó van, böcsülete es nagy van, Kinek ez e csomó nincs, böcsülete semmi sincs… Adjon Isten ne hagyjon, mennyországbólrészt adjon, Putyinába bort adjon, nekünk örömet adjon… Ú-jú, ju-ju-ju, megdöglött e vén varjú, Megmaradt ez éfijú, s annak nem kell több sarú… Öregember csak úgy szökik, ha ződ faszulykát ehetik, S akkor es csak úgy szökik, ha zsírosat ehetik.. Terülj, terülj rokolya, tizenkét istennyila, Üssön bé e likadba… Öleld meg, csókold meg, s utolján es böcsüld meg, S mennyit fingik, mind idd meg… Holdvilág, napvilág, megbolondult e világ, Megbolondult csudájába, hogy nem jöhet e nuntába… Ne nezzenek nyilára, met nem vagyunk halálra, Münket hiába neznek, velünk úgy sem jöhetnek, Velünk csak úgy jöhetnek, ha belétet vehetnek… Jányért menünk, nem magért, Benke János lányáért, S azért e Rózsikáért… S e Budáról felveszünk, s e Patakra leteszünk… Vigyázz leány/legény magadra, mit vettél e nyakadra, Éjjel nem hagy aludjál, nappal nem hagy dolgozzál… Mennyi csillag ez égen, annyit fordulsz az éjen, Fordulj az urad felé, ne fordulj a fal felé… Nyirásza, nyirásza, nem hallik e sírása, Meghallik e sírása, mikor dubban e háta… Itt hattuk e maradékot, s elvisszük e hasadékot… Pengetik e mozsikát, most viszik el Merickát, Jól megverik e likát, ha tegeti ez urát… Ez a baba ruhába, uljan, mint egy rossz bába, Én es vótam ruhába, mégesm vótam russz bába… Ződ e gódán, nem sebes, itt egy nagy csokor restes… Veres ingbe, fatába, menjünk ki e határba, Veres ingem szépecske, s abba van egy resteske… Addig ittam pálinkát, kilikadt e katrincám, Immá iszom borecskát, hogy vegyenek új fátát… Ha iszom es, ha nem es, részeges e nevem es, De jobb iszom, nem innám, legyen igaz e nevem… Bort iszom én nem vizet, mert ez uram kifizet, Ha fizet es, ha nem fizet, úgysem iszom én a vizet… Komám asszin, nagyasszony, gyócs ez inge, nem vászony, Kérem alázatosan, adjon csókot párosan… Pojánba e gyükere, fejembe ez ereje… Iháj-iháj ihatnám, ha bor lenne innyanám, Addig innám belőle,míg lebúnám melléje… Ebbe van egy cseppecske, s uljan, mit e mézecske, Aggyig iszom belőle, míg lebújom melléje, Ha lebújom melléje, jól megvernek /megszeretnek mellette… Kancsó file letörött, hívogató megdöglött… A budai asszonyok, úgy örvendnek e bornak, Mind e rigó tavasznak… Csirikolnak e fecskék, szép hurmuzos menyecskék, Csirikolnak madarkák, részegek e bábecskák… Édesanyám forralj tejet, apríts belé zsemlye belet, Hogy még egyszer egyek veled… Itt e nyirel nagyecska, szökik mind e lovecska, S e nyirásza kicsike, szökik mint egy görice… Cigán vett vót két kutyát, egy fetekét, egy tarkát, Csókolja meg e likát, mét nem vett két egyformát… Húzd ki cigán, húzd ki végig, ne harapdosd el a végit… Három éjjel, három nap, járni kell a lábomnak, S ez én lábom kijárja, met az szokott e táncra… Járd ki lábom, járd ki most, nem parancsol senki most, S ez én lábom kijárja, met az szokott e táncra… Itt van kedvem kimutatom, haza menek, megsiratom, Meg ez anyja halálát, letöröm e derekát, Hezzám ne szúrja z’orrát… Új menycske messze lát, vízre küldte ez urát, Míg ez ura vízre járt, cigán legén vele hált, De jó uram, de jó kend, de jó vizet hozott kend, Menjen el még máccor es, üljön oda tovább es… Elment uram ez erdőbe, más fekütt e lepedőbe… Túrót ettem, nem ordát, ezért nőttem ekkorát… Z’én emberem uljan jó, télbe szamár, nyárba ló… Édes vérem, testvérem, érted buzog e vérem, Érted biza, nem es csuda, mert te szíp vagy, mint egy rúzsa…. Ne búsulj, ne búsulj, úgyes megeszen e suly… Hozz ki mámó székecskét, vegyük le e szépecskét, Hozz ki mámó lajtorját, vegyük le e madarkát… Ide hoztuk e menyét, ki letépje bezerit, De e mámó sem gyenge, bélöki e gödörbe… Kerülik e szekeret, patkolják ez egeret… Elindultunk misére, azt sem tudjuk miféle, Mise-e vaj vecsernye, vaj egy nagy, rongyos cserge… Hallod-e te, én veled még beszélni sem lehet, Kapok én mást eleget, kivel beszélni lehet… Alázatos gyenge szűz, ég e szeme, mind e tűz… Ideki e gödörbe, húst árulnak hitelbe, De nem adnak z’egésznek, csak a jó embereknek… Ződ e gódán, de apró, itt egy nagy csokor kotló… Hangyafészek, darázsfészek, ez az ember most es részeg…. Nagyot éltünk üresen, úgy es járjunk ügyesen…

2007.10.14. 11:14

Kalotaszegi: Nosza rajta legények, betyárosan verjétek. Jövök én is segítek, mindjár' jobban veritek! A csizmámban nincsen kéreg, megette a paraszt féreg. A mérai határon, nem volt eső a nyáron. Nem nőtt meg a kenderük, kurta lett a pendelyük. A mérai hegy alatt legelnek a bivalyak, Bivalyak a feketék, szeretnek a menyecskék. Derék ember az uram, azért veri a hátam. Megveri a fejem is, jöjjön meg az eszem is. A mérai hegytetőn integet a szeretőm, fehér kendőt lobogtat, engem odacsalogat. A mérai hegy alatt megfogtam egy szamarat, fölültem a hátára, úgy mentem a vásárra. A mérai híd alatt nyergelik a lovamat, lovamat a feketét, szeretem a szép szőkét. Az én uram kóbori, meg kéne borítani, megborítom uramat, várom a galambomat (kimulatom magamat). A mérai forrásvíz (csorgóvíz) olyan édes, mint a méz, aki iszik belőle vágyik a szerelemre, én is ittam belőle, szerelmes lettem tőle. Odaki a sűrűbe' rózsa nyílik a fűbe', ha nem rózsa viola, szívem vigasztalója. Ez a Bori szép menyecske, úgy röpülne, mint a fecske, szeretője mindig más, az ura csak ráadás. Piros, piros, papiros, szép a leány, ha piros, ha nem piros színtelen, mint az alma éretlen. Kitörjük a nyakunkat, mégse hagyjuk magunkat. Ez a legény szalmakalap, csókra vár az ablak alatt, eredj babám adjál neki, ne törje a rossz odaki. Téged törjön, ne engemet, te csaltad meg a szívemet. Piros rózsa, zöld levél, köszönöm, hogy szerettél. Barna legény a réten, virág van a kezében, nem kell nékem a virág, csak az aki csókot ád. Víg a gazda, víg a vendég, bárcsak így tartana mindig, három éjjel, három nap nem elég a lábamnak. Kerek az én csizmám sarka, kereken fodulok rajta, kerek az én szoknyám alja, legény legyen ki felhajtja.

2007.10.14. 11:10

Mezőségi csujogatások: A menyasszony gyöngyöt fűz Ég a szeme, mint a tűz Ha az enyém úgy égne Száz aranyat megérne Előre hát, előre Lássuk mi lesz belőle Kitörjük a nyakunkat Úgyse hagyjuk magunkat Hát te legény, mit gondoltál Mikor ide kiállottál Kiállottál, de kiért A régi szeretődért Elveszett a pincelakat Jaj, de vén szeretőm akadt Alig várom az ördögöt Hogy vigye el a vén dögöt Aki minket nem állhat Egye meg a búbánat Ha nem múlik haragja Törje ki a nyavalya A lány olyan, mint a virág Mikor legszebb, leszakítják De, ha gonosz kéz töri le Boldogtalan lesz örökre Egy szem búza, egy szem rozs Megérkeztünk éppen most A szerencse szép virág De nem termi minden ág Mert azt ritka ág termi Boldog, aki megleli Fehér az akácfa virág Irigy ránk az egész világ A sok irigy hadd ugasson Csak az Isten el ne hagyjon Ha igazán nem járod Száradjon el a lábod Ez a lábom ez, ez, ez Jobban járja, mint emez Szép a tavasz, szép a nyár Szép aki előttem jár Mer' aki előttem jár Még az éjjel vélem hál. Aki nem tud táncolni Menjen haza aludni Lám én tudok táncolni Itt maradok mulatni Olyan furcsa kedvem van 9 deci bennem van Palatkai templom előtt Három ágú diófa nőtt Három ágán hat levele Titok a szeretőm neve Palatkai templom előtt Megfogadtam Isten előtt Hogy nem tartok több szeretőt Csak minden ujjamra kettőt Ez a kislány gyöngyöt fűz Ég a szeme, mint a tűz Ha az enyém így égne Barna legény szeretne Palatkai csorgóvíz Olyan édes, mint a méz Aki iszik belőle Vágyik a szerelemre Én is ittam belőle Szerelmes lettem tőle Édes kicsi kerekem Fordulj egyet előttem Csak a szemed szeretem Csak a szemed, csak a szád Többet ér, mint a fajtád Húzzad édes muzsikásom Majd én néked megszolgálom Vagy aratok, vagy kapálok Vagy az éjjel veled hálok Húzzad, cigány, húzzad jobban Táncolni való kedvem van Kitáncolom a kedvemet Mind eliszom a pénzemet Addig élek, amíg élek Amíg bennem zeng a lélek Zeng a lélek, zeng a szó Zeng a szerelem adó Hate, hate, hate-ha Muzsikál a száraz fa Muzsikál a száraz fája De szépen szól a nótája Csillag gyúl a hegytetőn Hamis az én szeretőm Ha hamis is legyen is Az vagyok én magam is   Kitüntetést nem kaphatok, mert falusi asszony vagyok, én dolgozni nem is tudok, régiséggel próbálkozok. Ez az igaz magyar tánc, ebbe forog minden ránc. Ez az utca gidres-gödres, ezen jár a magyar gőzes. Én vagyok a tüzelője, barnalegény szeretője. Barna legény, nem cigány, szeretem is igazán. Túl a vizen van egy vályú, abból iszik háromszáz juh. Én vagyok a víz mérője, barna legény szeretője.

2007.10.14. 10:55

Csíkszentdomokosi rikoltások 1.   Helyet, helyet nekünk is ha kicsikék vagyunk is ! 2.   Túrót ettek nyüvesen, attól járják ügyesen. 3.   Járompálca, járomszeg, járjad bolond , nincs eszed ! 4.   Domokosi legények, mind ügyesek szegények, csak az a hiba bennük, félre kacsint a szemük. 5.   Kicsi nekem ez a terem, a fejemet belé verem. 6.   Ez a kicsi szegelet megér háromezeret . 7.   Csípd meg bogár a seggit, lapostetö a tökit. 8.   Kicsi nekem ez a ház, kirúgom az oldalát. 9.   Többet ér a hasam alja mint az egész Dormaalja ! 10. Csípd meg bogár a likát, bogárojzék egy szikrát. 11. Csak a csontja s a böre , mégis pezseg a vére. 12. Kerüld meg a kemencét, csókold (srófold,   szöröld )meg a menyecskét ! 13.  Apró bingyó pityóka, esmen' megvót' egy nóta. 14. Kicsi leány Marika, forog mint a karika. 15. Ez a legény olyan szép mint egy háromlábú szék. 16. Ez a legény olyan fürge mint egy háromlábú ürge. 17. Ez a legény úgy járja, akad össze a lába. 18. Az én lábam kijárja , csak a padló kiállja. 19. Ide lábam , ne tova, hátra van még a java. 20. Ide lábam , ne tova, ne menj szomszéd faluba. 21. Ha reggelig nem járod, száradjon le a lábad ! 22. Öregesen, ügyesen, úgy segít meg az Isten . 23. Úgy szeretem Emerkát, mint az édes  pálinkát. Emerka es engemet, tépi le az ingemet. 24. Úgy szeretem uramat, lepisilem (huggyom össze)  magamat uram es úgy engemet, tépi le az ingemet. 25. Minden ágon kettö három , jaj, Istenem ki lesz párom,lehet nekem olyan párom, megfeketedik a hátam. 26. Reggelig, reggelig, akkor es egy darabig. 27. Lábujjkámon a köröm, azon felül az öröm. 28. Aratás, takarás, akkor van a jajgatás.Lakodalom, sokadalom , akkor nincsen beteg asszony. 29. Aki nem tud aludni, jöjjön ki csudálkozni, minden ember jöjjön ki lásson csudát ideki. 30. Ez a legény kóbori, meg kéne borítani. 31. Ez a leány/legény/  túrót árul, lyukas a pendelye/gagyája/ hátul,míg a túrót árulgatja a  pendelyét/gagyáját/ megfoldhatja. 32. Ereszd el a hajamat, úgysem hagyom magamat!  33. Nyomás, nyomás, nem a pina vakarás ! 34. Piros alma, gömbölyÛ, ez a kontrás féltökÛ. 35. Aranyóra a farom, úgy jár, ahogy akarom. 36. Ez a leány talicska, minden legény taszítja. 37.  Hány esztendös lehettél mikor bingyózni kezdtél. Tizenhárom meg egy fél , ugy bingyóztam mint a szél. 38.  Túl a hegyen zabkéve, a legénynek lány  kéne. 39.. A pendelyem szegélye, hat legény kell melléje. 40. Ez a legény olyan szegény, három krajcárt biztos megér. 41. Azért adtam három pengőt, hogy a farod járjon rezgöt. 42.Hoppá cupá pallóra, apó fölült anyóra, hozzatok egy kötelet,húzzuk le az öreget. 43. Öregesen, ügyesen, úgy segít meg az Isten. 44. Ez a kislány a pincébe' belepisilt a cipőbe, szégyenlette kiönteni, fel találta hörpinteni. 45. Ujjuju, ujjuju megdöglött a vén varjú, nem kell neki több sarjú. 46. Száraz bükkfa tekenyő, ángyomnak a hasa nő, hadd el fiam had nőjőn, nem mondtam, hogy lökődjön. 47. Jaj, Istenem de szép dolog, ha sok bolond együtt forog. 48. Húzzad cigány hegedűs, fekete vagy, mint az üst.

[18-1]